Álom

A Szentenderi vonaton állok, Te is ott vagy. Ez egy álom?

Az odafelé útra nem emlékszem, mindenesetre most kétségbeesve próbálom a hátizsákomba tenni a szanaszét heverő holmikat, miközben a jegyellenőr(nő) kéri tőlem a jegyemet, amivel nem rendelkezem, ezért üzenetet írok Neked, hogy vegyél egyet nekem. Távol vagy, már az ajtóban állsz, hamarosan le kellene szállnunk, már csak két megálló - én pedig a cipőmet keresem. És akkor leülök, és egyáltalán nem bírok mozogni. Talán az ellenőr változik orvossá és ad nekem tanácsokat, de arra gondolok, hogy ha biztosan tudná a diagnózist, akkor tudná azt is, hogy már nem tud segíteni.

(...)

Életszerű pillanatok követik egymást, szerető emberekkel.
Néha eszmélek, mintha álomból ébrednék - ilyenkor érzem az állandóságot, a valóság poklát.